Az e-könyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysikeru Világhíres festok címu sorozat azonos címu kötetének szöveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Toulouse-Lautrec, az antikonformista, a konvenciókra fittyet hányó muvész szerepét teljesen tudatosan vette magára, muveinek keresettebb, kifinomultabb hedonizmusában aprólékosan kidolgozott perverz és dekadens elemek és tónusok egyaránt jellemzoek. Lautrec groteszk muveiben Párizs, a menthetetlenül dekadens város mítosza emelkedik muvészi magaslatokba. A "Fények városát" a kortárs német muvészettörténész, Julius Meier-Graefe – aki egyébként az 1890-es években igen sokat tett Toulouse-Lautrec nemzetközi elismertetéséért – 1899-ben így jellemezte: ?Franciaország, e nagyszeru és balvégzetu ország ma egy rogyadozó bálteremhez hasonlít, ahol a leggyalázatosabb bunöket és a heroikus tetteket egymás mellett, sokszor talán egyazon emberek követik el. A bálterem már lángra kapott, de a mélyén Lautrec múzsája még utolsó, fenségesen torz ördögi kánkánját ropja." E dekadens bálterem muvésze, s ugyanakkor egyik árnya maga Lautrec, akit – akárcsak a sorvadásos Aubrey Beardsley – fogyatékosságával már testi valójában is a dekadens századvég, a fin de siècle élo szimbólumának lehetne tekinteni.